|
Szigetszentmártonban jártunk...
Dotti 2006.06.25. 17:34
 ...először...de gyaníthatólag utoljára...
Peidg azthittük, hogy fergeteges banzáj lesz...
21:30kor indult a HÉVünk, de miközben vártunk már szanaszét csíptek a szúnyogok minket. Egye fene gondoltuk azért megyünk.
Kis gyaloglás után meg is érkezünk és döbbenten tapasztaljuk, hogy az ígért látszámnak a fele hiányzik. Az még semmi, de a megjelentek mind kinnt ültek. A tánctér üres...néhányan a meccset nézik...meglepő...
Korán van még...véltük naivan és gyors terepszemlét tartottunk. Itt az egész tököli bagázs a 11 c. nagyobbik fele, néhány gimis, az elmaradhatatlan partybringák, mások innen-onnan, és még néhány ismeretlen.
Szegény szülinapost sajnáljuk a legjobban aki fel-le rohangál és könyörög a megjelentek, hogy ugyan menjenek már be. Persze mindenki leszarja. Nah jó...rávesszük magunkat...benntvagyunk. Szól a zene, lassan átvesszük a ritmust és jól érezzük magunkat. Aztán hirtelen a fülünkbe hasít valamiféle goa dallam és riadtan menekülünk ki. Hiába, nem a mi világunk...
Kint már kevesebb az ember de még mindig többen vannak itt, mint odabennt. Lézengünk egy kicsit. Összetalálkozunk a Jóságos Tapírral :)) és gyors hangulatjavítás következik.
Innentől kezdve kissé jobb kedéllyel szemléljük az eseményeket.
Ezután következik az est legjobb része. Legalább félórán keresztül szól olyan zene, amiben kedvünket leljük és olyat táncolunk hogy majd' letépjük a plafont.
Ezekután megtaláljuk azt akinek igazán segítség kell...Nevesíteni nem fogunk...nem örülne neki. Mindenesetre Segítünk neki, megjáratjuk még zsíroskenyeret is szerzünk neki ilyen hajnali kettő körül. Mikor hazaindulnak vele már jobb színben van...
Ezután a házak mögött telepszünk le és punnyadós afterpartyt tartunk...Majd elindulunk a HÉVhez...
Mikor megérkezünk döbbenten tudjuk meg hogy csak másfél óra múlva jön az első. Ilyen keserves másfél óránk még sosem volt. A szúnyogok fekete felhőkként rajzottak körülöttünk, és még aludni sem hagytak minet.
De ami nem öl meg az megerősít.
Megkésve bár, a felkelő nap sugaraival haza is értünk...
Csöppnyi gépezgetés majd jön a jótékony álom...Hosszú nap volt...elfáradtunk...
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
