Aki a napba nézett
Aki egyszer belenézett a napba, meghalt a lelke: temessétek el. Annak a szíve százfelé szakad, kinek napot imádni nem szabad, és mégis, mégis napról énekel.
Ha csak egyszer, egyszer a szemébe néz, tudom: egy furcsa törvényt megtanul.
Aki számunkra csillogó csoda, szemébe nézni nem szabad soha: mert aki napba néz, az megvakul.
Elérhetetlen vágy száll a szívére, s tüzétől mintha lassan égne el, vakult magát a lomerdőbe rejti, és nem tud... nem tud... nem... soh' sem feledni és őszről és halálról énekel.
Aki egyszer belenézett a napba, meghalt a lelke: temessétek el.
|