A pszichedelikus mozgalom beköszöntével a varázsgombák az LSD-vel együtt széles körben elterjedtek. Albert Hofmann (az LSD felfedezoje) 1958-ban különítette el a varázsgombák két fo hatóanyagát, a pszilocibint és a pszilocint, késobb ezeket a molekulákat mesterségesen is eloállították. A varázsgombák használata napjainkban is él, sokan saját fogyasztásra, otthonukban termesztik oket. Hollandiában a varázsgombák kvázi legálisan kaphatóak az erre szakosodott boltokban (ami kissé meglepo, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a gombáknak a hatása lényegében megegyezik az LSD-ével, ami még Hollandiában is illegális).

A leggyakrabban használt pszichedelikus gombafajták a következok: Panaeolus sphinctrinus, subbalteatus (benanosis); Psilocybe baeocystis, caerulescens, cyanescens, mexicana, pelliculosa, semilanceata, stuntzii; Stropharia (Psilocybe) cubensis. Néhányan próbálkoztak már a szibériai sámánok gombájával, az Amanita muscariával (légyölo galóca) is, de ez veszélyes dolog. Az Amanita muscaria nem pszilocibint, hanem gombaatropint, bufotenint vagy muscimolt tartalmaz. Egy másik gyakori amanita faj, az Amanita phalloides (gyilkos galóca) felelos a gombamérgezések jelentos százalékáért, a benne lévo phallidin halálos kimenetelu májkárosodást okoz.

Fogyasztás, tárolás. A friss gomba eheto nyersen (tipikus gombaíze van), rakható pizzára, készítheto belole tea, megszárítva és ledarálva keverheto kakaóporral, stb. de vigyázni kell vele, mert magas homérsékleten a pszichoaktív hatóanyagok lebomlanak. Egyes források szerint a tejtermékek, illetve a kálciumtartalmú ételek nem jönnek ki jól a pszilocibinnel, keverésük veszélyes lehet (az aztékok valószínuleg nem véletlenül böjtöltek a varázsgomba elfogyasztása elott). Ha a gombákat megszárítják, száraz, levegotol és fénytol védett helyen legkevesebb egy évig megorzik hatóerejüket. A szárított gombákat néha porrá orlik, és így keverik bele valamilyen ételbe.

Hatás. Mind a fiziológiai, mind a pszichikai hatások nagyjából megegyeznek az LSD-nél írottakkal. A hatás elso jelei rendszerint elfogyasztás után 10-20 perccel jelentkeznek: furcsa, vicces dolgok juthatnak a használó eszébe, nagyfokú nyugalom vagy épp ellenkezoleg, jelentos aktivitás léphet fel. Nem sokkal ezután a használó úgy érzi, mintha "katapultálták volna", és elindul "felfelé". Ebben az idoszakban jelentkezhet a rosszullét, ha a gombákat nem rágták el rendesen, vagy ha a pszilocibin interferál valamilyen étellel a gyomorban (a trip elott célszeru böjtölni vagy csak könnyu ételeket enni). Az elfogyasztás után kb. 40 perccel kezdodnek a hallucinációk, lehunyt szemmel kezdenek kivehetové válni a minták, spirálisok, ide-oda mozgó színes "pixelek". 70 perc elteltével az utazó általában már mélyen benne jár a tripben, a legerosebb hatásokat (peak) a 130. perc körül éri el. A visszatérés a 300. perc körül esedékes, az utazó ilyenkor kezd visszaemlékezni arra, ki is o és mit keres a Földön. A trip 6 óra leteltével véget ér, a befolyásoltság érzete azonban napokig, sot hetekig is eltarthat.A friss gombák a pszichedelikus hatás szempontjából jobbak a szárítottaknál (bár ezt egyesek vitatják). Ha a gombákat nem rágják el alaposan (a rostok egyben maradnak), illetve ha a fogyasztó érzékeny a gomba valamelyik alkotóelemére, akkor felléphet enyhe rosszullét. A pszichikai hatásokról eltéroek a vélemények, sokak szerint a gombák "természetesebbek, jobban összekötnek a Földdel", továbbá az élmény finomabb, "lekerekítettebb" és vizuálisabb is, mint az LSD-nél. A pontosabb megvilágítás kedvéért következzék egy - kissé talán elfogult - részlet a Psylocibe Mushroom FAQ-ból: "A pszilocibin egyszeruen pazar. Több pszichoaktív drogot is kipróbáltam már életem során, köztük a hasist, az LSD-t és a pszilocibint is. A hasis nekem általában nem jön be - félálomszeru állapotba küld, hülye gondolatokat kelt a fejemben és kissé elszállt hangzást kölcsönöz a zenének. Az LSD sem tetszik igazán, talán alacsony dózisok esetén megállja a helyét (partykon vagy ilyesmi). A magas dózisok nekem túl durvák. Az acid felnyitja az fejedet: foszerepben te és az agyad, mindez 12 órán keresztül. Minden érzékletet ezerszeresére nagyít, egyszeruen túl - intenzív. Intenzív, ez a jó szó rá. Az LSD hatása alatt gyakran éreztem úgy magam, mintha elmerülnék valamiféle kemikáliában, valami annyira tiszta és hatékony anyagban, aminek egyszeruen nincs helye a természetben. Az LSD túlságosan steril, túlságosan tiszta. Egy 12 órás acid-fürdo igazán fárasztó, mind fizikailag, mind mentálisan. A pszilocibin azonban... tökéletes.

Felkészülés az utazásra. Ha valaki nem tud ellenállni a kísértésnek, és bele akar vágni egy "gomba-túrába", célszeru odafigyelnie a következokre: A trip elotti napokban hagyjon fel a szokásos napi rutinjával, kapcsolódjon ki, olvasson, nézzen természetfilmeket, meditáljon, menjen ki az erdobe. Ne egyen nehéz ételeket, vigyázzon a testi-lelki egyensúlyára. A trip napján nem árt a böjtölés. Gondosan ügyeljen a hely megválasztására, csökkentse minimálisra a kedvezotlen külso behatások esélyét. Ha négy fal között szeretne utazni, takarítson ki és szelloztessen. Húzza ki a telefont, és elore mondja meg ismeroseinek, hogy ne keressék. Vegyen föl laza ruhákat, melegítot, amitol könnyen meg tud szabadulni (ha akar). A trip során legyen hova lefeküdni (ágy, matrac, padló). Készítsen elo könnyu ételeket, italokat (vigyázzon, ne legyen bennük koffein vagy más nem kívánatos szer - legjobb a tiszta, friss víz). A friss virágok gyönyöruek és fantasztikus illatúak a trip alatt. Sötétítsen be, amennyire lehet, a trip vizuális része igazán jól a sötétben érvényesül.Trip és zene. A zene egyike a jó tripek legfontosabb kellékeinek. A zene a trip alatt milliárdnyi módon befolyásolja a képzeletet, a hangok láthatóvá és érezhetové válnak (pontosabban vizuális és érzelmi hallucinációkat keltenek), ezért egyáltalán nem mindegy, hogy valaki milyen zenét hallgat. Vannak zenekarok, akik direkt a pszichedelikus szerek hatásához illesztett zenét komponáltak.