|  
  
						  | 
						Reményik Sándor: Vagy-vagy | 
						 | 
					     
Vagy egy nagy mű, - vagy egy nagy szenvedély.  Vagy égő nyár, - vagy gyémántfényű tél. 
 Vagy az Úristen, - vagy az emberek.  Vagy a kolostor, - vagy fészek-meleg. 
 Vagy a csúcsok nagy, edző hidege,  Vagy egy asszony simogató keze. 
 Vagy fent, vagy lent, élőn, halálra-váltan,  Jaj, csak ne felemásan, felemásan! 
    |  |   |  
  |   
   | 
 |