Megkésett élménybeszámoló
Dotti 2006.07.03. 17:38
a 28adikai Hiperkarma koncertől
Munka után gyors tempóban indulunk, hisz a HÉVünk 17:57kor indul. Semmi baj, lazán elérjük, veszünk egy rakás chipset meg üdítőt. Rekkentő hőség uralkodik a vagonban, és a hideg üdcsi most meghálálja azt, hogy megvettük. Úgyterveztük alszunk az úton, valahogy mégsem jön össze. Megérkezünk a Közvágóhídra, és irány a villamos. De előtte persze újabb hűsítőt veszünk. Elérjük a villamost és a jéghideg gyömbér ismétcsak kellemesebbé teszi az utazást. A Boráros téren lepattanun, átszaladunka delikát boltba, aztán gyalogszerrel vágunk neki a hídnak. Hamar átérünk de hatalmas problémával találjuk szemben magunkat: NINCS SZÁZASUNK! Próbálunk váltatni de vagy nem adnak, vagy nincs nekik...hajjaj...most milesz. Mintegy vaázsütésre szólal meg a telefonom és anyám közli ittvan a ZP bejárata előtt. Szaladunk fel, anyám kiosztja a százasokt, még zsebpénzt is nyom a markomba és utamra ereszt. Beérkezünk, de még sok időnk van. MIndenki elszalad a wcre, majd újra csak lézengünk. Ekkor futunk össze Akelával, az egyik legaranyosabb részeg sráccal akivel valaha találkoztunk. Beszélgetünk, így gyorsabban múlik az idő, ő sem unatkozik, meg mi sem. Számcsere, majd előremegyünk terepszemlézni. Ismerős arcok, és ismeretlenek...szokásos látvány. A koncert csúszik. A szokásos óra helyett csak felet. Mikor meghaljuk az első taktusokat már törekszünk is előre. Hamar megtaláljuk a helyünket, mégis döcögősen indul a koncert. Aztán lassan belerázódunk, egyre jobban érezzük, hogy igen...itt a helyünk. Igazán remek a koncert, mindenkiről patakokban folyik a veríték, de ez senkit nem zavar. Hatalmas a tombolás, de lassan elérkezünk az utolsó számhoz...majd levonulnak...nehogy már hagyjuk! Eszeveszett üvöltés, berekedés, és szomorkodás, majd mégnagyobb öröm. A srácok visszajönnek. Elnyomnak néhány ráadás szmot, majd legvégül, a dobos kimászik a hangszer mögül, mikrofont ragad és elénekli a Love is in the air... kezdetű nótát. Aki először hallgatja megdöbben és nemtudja sírjon avagy nevessen. Többen kivonulnak, de mi hősiesen ottmaradunk a végéig. Remek koncert volt...A vége viszont felejtős... Hazafelé úgyterveztük alszunk...természetesen nem jön össze...sebaj, hazaballagunk, és másnap jöhet a meggyszedés
|